Kategória:
Életmód, egészség, Fogyókúra

Létrehozva:
2022-08-05 00:05:10

Cikk írója:
Kövérne Gurzó Julianna


Füredi Annabál

Az Anna-bál olyan bál („táncvigalom”), amelyet hagyományosan Anna napján (július 26.) szoktak rendezni.

 

 
Anna Nagyszálló a balatonfüredi Anna-bálok hagyományos színhelye
 
 Az első balatonfüredi Anna-bál emléktáblája

Az Anna-bál olyan bál („táncvigalom”), amelyet hagyományosan Anna napján (július 26.) szoktak rendezni magyarországi fürdőhelyeken. Az esemény egyben a fürdőévad első szakaszának végét jelenti.

A szokás Balatonfüredről terjedt el, bált rendezni ezen a néven csak a város önkormányzatának engedélyével lehet.

A füredi Anna-bál

A Szentgyörgyi Horváth Fülöp János (1777-1841) rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Krisztina tiszteletére, aki 1805. július 15-én született Baján, öt keresztnevet is kapott, de ezek között nem volt az Anna. A hagyomány szerint Krisztina ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, eleméri és ittebei Kiss Ernő huszár főhadnaggyal. A fürdőszezonban azonban több bált is rendeztek, ezek egyike volt csupán az Anna-napi bál, és egyáltalán nem tudjuk biztosan, hogy valóban 1825-ben lett volna az első, és az is csak feltételezés, hogy a fiatalok épp ezen a napon ismerkedtek volna meg. Esküvőjük 1826. május 18-án volt Répceszentgyörgyön, ám az ifjú feleség 1827. február 7-én Pesten elhunyt. Az özvegy férj később az altábornagyi rangig jutott, 1849-ben egyike volt az aradi vértanúknak. Mivel nem nősült újra, felesége az elterjedt hiedelemmel ellentétben 1849-ben nem mehetett el Aradra, hogy hazacsempéssze férje holttestét.

A 19. században ez a bál volt a legkedveltebb az arisztokraták körében és számos híresség vett részt rajta, mint Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Blaha Lujza is. Az Anna-bálokat több-kevesebb rendszerességgel tartották meg, de nem minden évben. 1862-ben választottak először bálkirálynőt Kozma Irma személyében.

A vendégek száma ingadozott az évek során, például 1877-ben meghaladta az 1400-at, 1887. július 31-én 950 fölött volt. A bál menete szintén tarkának mondható, 1901. július 27-én a bált megelőzőleg konfetti csata zajlott, miközben tűzijátékok is voltak. Miután a Balaton partján szórakoztak, bent a teremben felhangzott a zene, és akkor kezdődött hivatalosan a tánc és maga a bál. A védnök a bálon szokás szerint a Zala vármegye főispánja volt, és a helybeli zalai tisztségviselők voltak a bál szervezők, például az 1904. július 30-án zajlott bált Langer István (1876-1920) fürdőbiztos, balatonfüredi szolgabíró szervezte.[5] 1903. július 19-én jelent meg az újságban, hogy a régi hagyománytól eltérően, nem Anna napján tartották a bált, hanem augusztus 8-ára tették át.Sokszor jótékony célból szervezve, például az 1907. augusztus 3-án tartott füredi Anna Bál tiszta jövedelme a zalai Csány László vértanú tiszteletére felállítandó szoborra fordították.

A bálon a tánc kedélyes hangulata még reggel 7 óráig is tarthatott, ahogy történt 1908-ban. A társasága lakóhelye vegyes, nem csak Zala megyei, hanem például Aradról, Budapestről, Szatmárról és Fiuméről is érkeztek vendégek, természetesen köztük a szokásos vendég báró Splényi Ödönné Blaha Lujza is.

1914 és 1954 között Füreden nem volt Anna-bál, 1954-től viszont már minden évben megtartották, az elsőt 1954. július 31-én. Zákonyi Ferenc, a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal akkori vezetője kezdeményezésére újították fel az egykori bál hagyományát, és az elődök iránti tiszteletből számozzák úgy a bálokat, mintha minden évben megtartották volna. Ennek alapján a 2011. július 23-ai a 187. lett volna, hivatalosan mégis a 186. füredi Anna-bál néven rendezték meg. Az Anna-bál Szépét 1957 óta választják meg minden évben.

2020-ban a koronavírus-járvány miatt a bál elmaradt, mert a rendezők nem tudták volna a korábbi színvonalon lebonyolítani az eseményt.

Forrás: wikipédia